A kéményseprés jogi háttere Magyarországon

Az energiaszegénységhez kapcsolódó résztémák rövidített, illusztrált változatai ide kattintva érhetőek el. 

Évtizedek, évszázadok óta hozzátartozott az utcaképhez a gyalog vagy biciklin, a legutóbbi időkben autón közlekedő kéményseprők jelenléte; annyira, hogy még babona is kötődött ahhoz, amikor megláttuk őket. Az újévi üdvözlőlapokon is megjelent a kéményseprők alakja, mint akik szerencsét hoznak. Mostanában mintha kevesebbet látnánk belőlük.

Talán nem hoztak szerencsét, hogy eltűntek? Korántsem, viszont valahogy nem illettek a rezsicsökkentés politikájába.

A 2015-ben meghozott új kéményseprési törvény először csak a Kormány által erre kijelölt szervezet közfeladataként határozta meg a kéményseprő-ipari tevékenységet, az alábbi ingatlanokban:

• a természetes személy tulajdonában lévő és gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként be nem jegyzett ingatlan esetében
• a társasház, lakásszövetkezeti lakóépület esetében

A Kormány ezen kéményseprő-ipari szervként a hivatásos katasztrófavédelmi szervet jelölte ki egy rendeletben (401/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet). Fontos különbséget tenni, hogy ez a szerv nem azonos a kéményseprő-ipari szolgáltatóval. A szolgáltatók azok a korábbi szóhasználattal „kéményseprők”,  azok a vállalkozások, amelyek a fentieken kívüli ingatlanok esetében végzik a kéményseprést. Vagyis tulajdonképpen alapvetően három féle szereplő lát el tevékenységet ezen a területen:

• Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központ Kéményseprőipari Szerv
• kéményseprő vállalkozások
• FŐKÉTÜSZ Fővárosi Kéményseprőipari Kft.Az igazi nagy változás viszont 2018. január 1-én lépett hatályba, amikor is az egy lakásos ingatlanokban elvégzendő (és egyébként az előre tervezett ún. sormunka részét képező) kéményellenőrzés kötelező jellegét törölték el egy törvénymódosítással. Megszüntetésre került tehát a lakosság jó része számára a kötelező kéményseprés, ami sok évtizedig, mint évi egyszeri kötelező, de egyúttal szükséges és hasznos vizsgálat, élt a köztudatban.

Hogy vajon ez az egész, tehát a kéményseprés 2015-ös átvétele vagy az egy lakásos ingatlanok 2018-as mentesítése hogyan hatott például a kéménytüzek számának alakulására, az alábbi linken tekinthető meg.

Nézzük meg közelebbről, hogy mit mond a mostani törvény a kéményseprő-ipari munkákról! Ezek közül kétfélét különböztet meg: a sormunkát és a megrendelésre végzett munkát.

Az alapellátásként járó sormunkák az alábbiakat jelentik; minden egyébbel egyedi megrendeléssel kell megkeresni vagy a katasztrófavédelemnél, vagy az egyéb szervezeti keretben működő kéményseprőket:

• az égéstermék-elvezető ellenőrzését, szükség szerinti tisztítását;
• az égéstermék-elvezető műszaki felülvizsgálatát;
• a tüzelőberendezés biztonságos működéséhez szükséges levegő utánpótlásának ellenőrzését, figyelembe véve a levegő utánpótlást befolyásoló műszaki berendezések, beavatkozások hatását is;
• az égéstermék paramétereinek ellenőrzését;
• az összekötő elem ellenőrzését és szükség szerinti tisztítását;
• a szén-monoxid érzékelő berendezés felszerelésére és működtetésére vonatkozó kötelezettség teljesítésének, valamint az érzékelő működőképességének ellenőrzését.

Nem sormunka keretében, tehát megrendelésre, azaz alapesetben nem ingyenesen végzi az alábbi tevékenységeket a katasztrófavédelem:

• az ingatlan használójának felróható okból elmaradt, sormunkában meghatározott feladatokat;
• az időszakos ellenőrzések között esetileg felmerülő, sormunkában meghatározott feladatokat;
• az égéstermék-elvezető járatában lerakódott, csak égetéssel eltávolítható szurokréteg kiégetését;
• a közvetlen homlokzati égéstermék-kivezetéssel rendelkező tüzelőberendezések égéstermék-elvezetőjének ellenőrzését, tisztítását;
• a 10.000 cm² feletti járat keresztmetszetű égéstermék-elvezető ellenőrzését, tisztítását, ha annak feltételei adottak;
• az égéstermék-elvezetővel kapcsolatos műszaki vizsgálatokat;
• a tervezett vagy a tervezéssel érintett égéstermék-elvezető műszaki megoldás megfelelőségével összefüggő tervfelülvizsgálatot a benyújtott tervdokumentáció alapján;
• egy lakásos ingatlanok esetében a sormunkában meghatározott feladatokat.

Ezek közül az utolsó, tehát a 2018-as változással érintett ingatlan típus (egy lakásos ingatlanok) esetében viszont annak ellenére ingyenes az ellenőrzés, hogy azt megrendelésre végzik. Magyarul létezik az alapesetben ingyenes sormunka, a szintén alapesetben fizetős megrendeléses munka, és ez utóbbi kivétele: az egy lakásos ingatlanok megrendelésre végzett ellenőrzése, térítésmentesen.

Ebben a helyzetben, amikor nem kötelező a kéményseprés igénybe vétele, illetve amennyiben azt valaki mégis igényli, úgy a katasztrófavédelem látja el a feladatot ingyenesen, könnyen belátható, hogy a kéményseprő vállalkozások számára ez óriási bevételkiesést jelent(ett), sőt, gyakorlatilag majdnem az ágazat halálos ítéletét jelentette.

Vannak egyéb olyan, különleges esetek emellett, amikor térítésmentes egy kéményvizsgálat; amikor pl. a kéményseprő-ipari szerv kéménytűz vagy szén-monoxid-szivárgás káreseményt követően 24 órán belül helyszíni műszaki vizsgálatot végez. Ezek azok a rendkívüli események, amelyeknél valóban indokolatlan lenne pénzt kérni az okok kivizsgálásáért, hiszen lehet, hogy még súlyosabb következmények is fennállnak a háttérben (lakástűz, mérgezés). Kéménytűz vagy szén-monoxid-szivárgás elhárítását követően az égéstermék-elvezetőt csak az elvégzett helyszíni műszaki vizsgálatot követően lehet ismét üzembe helyezni.

És hogy tovább bonyolítsuk a helyzetet, vannak olyan, nem megrendelés alapján, hanem sormunkában végzett munkák, amelyek térítéskötelesek. A társasházban, lakásszövetkezeti lakóépületben lévő, nem természetes személy tulajdonában álló vagy gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként bejegyzett ingatlanok esetében ugyanis költségtérítést kell fizetni.

Honnan tudja ezt a katasztrófavédelem?

Onnan, hogy az ingatlan használója a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó felhívására nyilatkozni köteles, hogy szén-monoxid-érzékelő berendezés felszerelési és működtetési kötelezettsége fennáll-e, valamint hogy gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként be van-e jegyezve.

A még további részletszabályokat a Belügyminisztérium írja elő egy rendeletben (21/2016. (VI. 9.) BM rendelet). Eszerint a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó legalább évente egy alkalommal, gázfűtés esetén kétévente egy alkalommal kell, hogy elvégezze az előírt ellenőrzéseket, kémény felülvizsgálatát négyévente egy alkalommal kell végrehajtani. Helyszíni műszaki vizsgálat szükséges

• az égéstermék-elvezető használatbavételét megelőzően újonnan épített vagy szerelt, felújított, átalakított égéstermék-elvezető, használaton kívül helyezett, illetve tartalék (biztonsági) égéstermék-elvezető, vagy tüzelőanyag-váltás, illetve tüzelőberendezés-csere

esetén – kivéve, ha a csere a korábbival azonos működési elvű és teljesítményű új tüzelőberendezésre történik, és a tüzelési mód, a tüzelőanyag nem változik -, valamint

• meglévő égéstermék-elvezető átalakítását, bontását, funkciójának megváltoztatását, használaton kívül helyezését

megelőzően.

Be kell engednünk a katasztrófavédelmet vagy az egyéb kéményseprőt?

Elméletileg az ingatlan használója köteles a kéményseprő-ipari szerv vagy kéményseprő-ipari szolgáltató ellenőrzését, vizsgálatát lehetővé tenni, ha olyan tüzelőberendezést üzemeltet, amely égéstermék-elvezetővel van felszerelve vagy ahhoz csatlakozik; vagy tartalék égéstermék-elvezetőt tart fenn. Ez szinte minden ingatlanra érvényes, csak a teljesen passzív házakra és/vagy a földhővel fűtött házakra nem, továbbá a távhőhálózatba bekapcsolt ingatlanokra nem. Ez a kötelezettség olyan esetekben, amikor kötelező igénybe venni a kéményseprés szolgáltatást, nem vet fel kérdéseket, de ahol csak megrendelésre végez ellenőrzést a katasztrófavédelem, értelemszerűen, ha nincs megrendelés, nem jelenik meg az ellenőrző szerv sem, nincs is kit beengedni. Itt csak akkor van jelentősége ennek, ha kéménytűz vagy szén-monoxid szivárgás történik, akkor viszont kötelező beengedni a vizsgálatot végzőket.

Mi történik, ha a katasztrófavédelem vagy a kéményseprő vállalkozás rendellenességet észlel az ellenőrzés során?

Ha az élet- és a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetését észlelik,

• a helyszínen írásban felszólítják az ingatlan használóját a tüzelőberendezés és az égéstermék-elvezető üzemeltetésének azonnali szüneteltetésére a szabálytalanság megszüntetéséig;
• a felszólítás megküldésével haladéktalanul tájékoztatják – a veszély jellegétől függően – a hatáskörrel rendelkező hatóságot, szükség esetén a földgázelosztót.

Magyarul megtiltják a kályha vagy kazán és a kémény használatát, illetve szólnak a gázműveknek. Itt kell utalnunk arra, hogy az energiaszegénység által érintettek számára ez a két intézkedés tulajdonképpen értelmezhetetlen. Egyfelől nem hanyagságból vagy szabálykerülésből fakad, hogy esetleg nem felelnek meg a kályháik vagy a kéményeik a szabályoknak, így a rájuk rótt büntetés sem fogja tudni őket olyan helyzetbe hozni, hogy új kályhát vagy kéményt vegyenek/készítsenek. Helyzetükben muszáj valamivel fűteniük, így számukra sokszor az ő érdekükben hozott tilalom is betarthatatlan. Másfelől ezek a háztartások nem gázzal fűtenek, a szilárd tüzeléssel kapcsolatban pedig nincs olyan hatóság vagy szolgáltató, amelyet értesíteni lehetne.

Azokban az esetekben, amikor már nem elég a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó szerv vagy szolgáltató beavatkozása, akkor a tűzvédelmi hatóság, ami a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve, lép fel. Vagyis a katasztrófavédelem értesíti a katasztrófavédelmet, mert ők kéményseprők és hatóság is egyben, de persze egymástól elkülönülő szervezeti egységben.

Ilyen beavatkozást igénylő eset az, amikor valaki annak ellenére, hogy megtiltották számára egy kémény üzemeltetését, továbbra is azt használja. Ilyenkor a tűzvédelmi hatóság, ha megállapítja, hogy az üzemeltetés az életet és a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyezteti, az ingatlan tulajdonosával szemben tűzvédelmi bírságot szab ki. A tilalom alatt álló kémény akkor üzemeltethető újra, ha a szabálytalanságot megszüntették, és azt a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó igazolja. Mivel érdek fűződik ahhoz, hogy valaki ne fagyoskodjon amiatt, hogy a kéménye nem megfelelő, ha mégis megszünteti a szabálytalanságot, akkor a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó az igazolást a tűzvédelmi hatóság részére három munkanapon belül továbbítja.

Azt, hogy mi számít rendellenességnek és az életet és a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető veszélynek, azt is jogszabály szabályozza (99/2016. (V. 13.) Korm. rendelet). Ezek az alábbiak:

• a nem megfelelő tömörségű, használatban lévő égéstermék-elvezető,
• a használatban lévő vagy tartalék égéstermék-elvezető nem megfelelő állékonysága,
• a tüzelőberendezés működése közben az égéstermék öt percen túli tartós visszaáramlása,
• a ki nem égethető, használatban lévő égéstermék-elvezető belső felületén lerakódott szurokréteg,
• a szilárd tüzelőanyaggal üzemeltethető tüzelőberendezéshez csatlakozó használatban lévő égéstermék-elvezetőnél az E-F tűzvédelmi osztályú – nád, szalma, fazsindely és egyéb éghető anyagú – tetőhéjalás esetén a szikrafogó hiánya,
• a B-F tűzvédelmi osztályba tartozó építményszerkezetet – a falába beépítve – tartalmazó égéstermék-elvezető használata,
• a műszaki vizsgálat során megállapított nem megfelelő minősítés ellenére vagy a műszaki vizsgálat nélkül működtetett égéstermék-elvezető használata,
• a tűzveszélyt jelentő, nem megfelelő anyagú vagy nem megfelelő tömörségű összekötő elem,
• a tisztítóajtó, tisztítóidom nem megfelelő záródása, vagy
• az égéstermék 1.000 ppm-t meghaladó szénmonoxid tartalma

Szerző: Kiss Csaba